A nevem

Jonestownról valamikor a 90-es évek elején olvastam egy magazinban, de azt figyelmen kívül hagytam. 2013 ba egy regénysorozat kapcsán figyeltem fel újból rá, hogy egy regényt az írása megér. Először is egy címet kellett adni, ami visszahozza a történetet, így lett egy Magyarországi zenekar egyik dalszövegének a címe. Álmodtam egy világot.

Kezdetét vette az információgyűjtés a vallási felekezetről, majd rá is találtam egy olyan weboldalra, ami magáról Jonestownról szól, olyan emlékoldal. Az íráshoz 2014 májusába kezdtem el, és négy hónap alatt kész lett, ami 228 oldalt tett ki. A történet gépelését később kezdtem el, majd a regénnyel egy kiadó pályázatán is próbáltam, de nem sikerült.

Ahhoz, hogy írhattam Jonestownról egy történetet, amiben a főszereplőm túléli azt a bizonyos repülőtéri incidenst, de a kedvese nem. Hiszen az egész történet egy dráma, főleg ami ott Jonestownban történt.

Amit megtudtam beszámolókból, az durva helyzet volt akkor, de én finomítva, durva jelenetek nélkül írtam.

Köszönöm, hogy van ez az oldal, így sok minden megtudható, mik történtek akkor 1978-ban.

Köszönöm Rebecca Moorenak, engedélyezte használhatok neveket, még köszönetet mondanék Fielding úrnak, lehetőséget adott, hogy az emlékoldalon megjelenhessen a regényből részlet, de a fordítás miatt nem sikerült, remélem egy kis beszámoló sikerül.

Azért is írtam Jonestownról, hogy megtudják az olvasók, mi történt 40 évvel ezelőtt, valós nevekkel, hogy a Cordell család honnan indult elérjenek az álmodott világba. A Brady család is, és még az a sok közösségi tag. Ahogy olvastam az áldozatok nevét, és kaptam információkat a vallási közösségről, egy dolog feltűnt. Egy vallási közösségben mit kerestek fegyveres őrök? Talán a tiszteletes előre tudhatott mindent, hogy egy napon felhasználhassa a fegyveres zsoldosait. Ahogy Jim Jones életrajzából kitűnt, egy őrült volt.

Az is elgondolkoztató, ha még élnek azokból a fegyveres őrökből, akik akkor ott voltak, és tudni lehetne a neveket, egy újabb történetet lehetne írni róluk.

Volt egy nap, amit elfelejteni nem lehet.
Ami történt, az valóban megtörténhetett.
Messze földön, egy novemberi napon.
A halál árnyéka szállt le Jonestown.
Egy vallási csoport volt, a Népek Temploma.
Békét és hitet adott a generációkba.

900 ártatlan vérnek kellett hullnia,
Emlékezzünk mindég a katasztrófára.
Jim Jones szavára hallgatniuk kellett.
Hol vannak azok, akik segítették őket?
Mondjunk imát a 900 ártatlannak,
A lelkűknek vigasztalást nyújtsanak.

Hitték, a generációk összetartozhatnak.
Boldog hazát távol álmodjanak.
Olyan is volt, higgyenek egy világban,
Jó lesz élni Jonestown városában.
Hittek abban is, sokáig maradhatnak,
Ez volt célja az Oroszlános pólónak

900 ártatlan vérnek kellett hullnia,
Emlékezzünk mindég a katasztrófára.
Jim Jones szavára hallgatniuk kellett.
Hol vannak azok, akik segítették őket?
Mondjunk imát a 900 ártatlannak,
A lelkűknek vigasztalást nyújtsanak.

40 éve történt, a világnak tudnia kell,
Tele volt a Népek temploma sok élettel.
November. 18, emlékezzünk az áldozatokra,
Ne feledjük! Volt egy Népek Temploma.
Emlékezzünk, ártatlanokért mondjunk imát.
Ezen túl értűk is gyújtsunk gyertyát.

900 ártatlan vérnek kellett hullnia,
Emlékezzünk mindég a katasztrófára.
Jim Jones szavára hallgatniuk kellett.
Hol vannak azok, akik segítették őket?
Mondjunk imát a 900 ártatlannak,
A lelkűknek vigasztalást nyújtsanak.

900 ártatlan vérnek kellett hullnia.
Emlékezzünk mindég a katasztrófára.
Sok éve már annak, nem vagytok
Amit tettetek, azt soha se bánjátok!
Mert hittetek egy személy erős szavába,
Most már élhettek, az Örökkévalóságba.